Wenckheim-kastélyok: Szabadkígyós
 
 
 

KEZDŐLAP / A KASTÉLYOK / SZABADKÍGYÓS

Szabadkígyósi Wenckheim-kastély
A kastélyt 1882. július 19-én szentelték fel.
Cím: 5712 Szabadkígyós, Áchim András u. 23.

A Szabadkígyósi Wenckheim-kastély hivatalos honlapja itt nyitható meg:

https://szabadkigyosikastely.hu/

 

 

 

 

Átadták a megújított szabadkígyósi Wenckheim-kastélyt

2022. március 19-én rendezték meg a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretén belül „A szabadkígyósi Wenckheim-kastély turisztikai célú fejlesztése” nevű projekt ünnepélyes megnyitóját.

A projektre a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében nettó 1.723.500.000 forint forrást biztosítottak. Hazai forrásból Magyarország Kormánya további 1.510.499.875 forint összeget nyújtott a kastély felújítására.

ÍGY ÖSSZESEN 3.233.999.875 FORINTBÓL ÚJULT MEG BÉKÉS MEGYE EGYIK IKONIKUS TURISZTIKAI LÁTVÁNYOSSÁGA.

A cikk itt olvasható: https://2022plusz.hu/2022/03/20/atadtak-a-megujitott-szabadkigyosi-wenckheim-kastelyt/


Nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás lett a szabadkígyósi kastély felújítása

A Wenckheim-kastély 3 milliárd forintból újul meg, felét az Európai Unió, felét a magyar kormány állja.

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a kormány a Nemzeti kastélyprogramban újjászülető szabadkígyósi Wenckheim-kastély és park rekonstrukcióját, valamint turisztikai célú fejlesztését. A felújítás negyven százalékos készültségi szinten van – közölte a Nemzeti kastélyprogram és Nemzeti várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos.

A cikk megjelenésének dátuma 2020. február 14. Forrás: hvg.hu

A teljes cikk itt olvasható: https://hvg.hu/gazdasag/20200214_Nemzetgazdasagi
_szempontbol_kiemelt_beruhazas_lett_a_szabadkigyosi_ kastely_felujitasa


Elindult a fejlesztés, feléled a szabadkígyósi Wenckheim-kastély

Ünnepélyes keretek között tették le a szabadkígyósi Wenckheim-kastély turisztikai célú fejlesztésének alapkövét szerdán az épület hátsó bejáratánál. A 19. század második felében épült kastély valamivel több mint 3 milliárd forint uniós és hazai támogatással újul meg a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogramban. A korszerűsítési, renoválási munkálatok már múlt héten elkezdődtek és várhatóan két év múlva érnek véget.

Forrás: Nagy-Laczkó Viktória, BEOL.hu, 2019.02.27.

A teljes cikk itt olvasható: https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/elindult
-a-fejlesztes-feleled
-a-szabadkigyosi-wenckheim-kastely-1793929/

Alapkőletétel 2019. február 27-én. (Fotó: Lehoczky Péter)

A szabadkígyósi kastély fenntartója a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.


2020. februári 13-án készült fotóim a felújítás aktuális helyzetéről

A szabadkígyósi Wenckheim-kastély eddigi legnagyobb méretű felújítása kiváló szakértelemmel, és a legjobb minőségű alapanyagokkal történik.

Szabadkígyósi Wenckheim-kastély
A fotó 2020. február 13-án készült. (Fotó: Tuska János József, wenckheim.hu)

Szabadkígyósi Wenckheim-kastély
A fotó 2020. február 13-án készült. (Fotó: Tuska János József, wenckheim.hu)

Szabadkígyósi Wenckheim-kastély
A fotó 2020. február 13-án készült. (Fotó: Tuska János József, wenckheim.hu)

Szabadkígyósi Wenckheim-kastély
A fotó 2020. február 13-án készült. (Fotó: Tuska János József, wenckheim.hu)

Szabadkígyósi Wenckheim-kastély



Az oldal főbb fejezetei:
 
   
 
 
 
   
 

 

Az ókígyósi Wenckheim-kastély egy 1896-ban készült metszeten

A fotó 2018. április 11-én készült.

Szabadkígyósi Wenckheim-kastély
A fotó 2018. április 11-én készült.

Szabadkígyósi Wenckheim-kastély
A fotó 2018. április 11-én készült.


A fotó Sziráki Tonchette grófnő és gróf Wenckheim Szigfrid Dénes esküvőjén készült 1941-ben.
(A fenti fénykép 2014-ben került a wenckheim.hu gyűjteményébe. Köszönöm a szép fényképet.)



   
További kapcsolódó oldalak:





Szabadkígyós, Wenckheim-kastély
Nagyobb méretű kép megtekintése.
     
   
   
   
     
    Kiállítások
   
    Kígyósi Kastélyjátékok >>
   
    Leszállópálya (Dobos István) >>
   
    Szabadkígyós (Ókígyós) >>
   
    Szent Anna kápolna 1844 >>
   
    Rendezvények >>
   
    Távlovaglás
     
    A mesterséges tó
     
    Vadásztalálkozók
     
    Wenckheim-könyvtár >>
     
    Wenckheim-kripta 1850 >>
     
    Wenckheim-találkozók
     
   
 
     
   
 
     
   
 
     
   
 

Bényei Ilona bemutatja a szabadkígyósi kastélyt


http://videotar.mtv.hu/...

A felvétel forrása:

http://videotar.mtv.hu/...






www.kmnp.hu
http://www.harruckern.hu


A szabadkígyósi Wenckheim-kastély a Wenckheim család egyik
legnagyobb, legimpozánsabb, legmodernebb, valamint
sokáig a Wenckheim család központi kastélya is volt egyben.

Forrás: Tuska János József


A szabadkígyósi Wenckheim-kastély rövid bemutatása

365 ABLAKA, 52 SZOBÁJA, 12 BEJÁRATA ÉS 4 ÉPÜLETRÉSZE VAN

A kastélyt 1875-1879 között építették Ybl Miklós tervei alapján, ekkor alakították ki a parkot is. A kastélyt 1882. július 19-én szentelték fel. Az építtetők a kor egyik leggazdagabb földesurai: gróf Wenckheim Frigyes (gerlai ág) és felesége, gróf Wenckheim Krisztina (ókígyósi ág) voltak. Átadásakor korának legfényesebb, legkorszerűbb kastélya volt, káprázatos belső berendezéssel. Az épület előtt van egy forrás, a kápolnával szemben, az ún. Zsigmond-forrás, melyet 1894-ben fúrtak (ma már csak mesterségesen működik).

- 1875-1879-ig építették ezt az eklektikus, neoreneszánsz stílusú alföldi kastélyt.
- 1879-től 1944-ig a Wenckheim család tulajdonában volt a kastély és a kastélypark.
- 1945-től 2011-ig a Békés Megyei Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola,
Gimnázium és Kollégium, majd az utódiskolája, a Harruckern János Közoktatási Intézmény
működött a kastélyban 2011. augusztus 31-ig. 2011-ben az iskola Gyulára költözött.
- 2012-ben megkezdődött a kastély teljeskörű felújítása, amely azóta is folyamatosan tart.
- 2018-ban 1,5 millárd forintot nyert a kastély turisztikai célú fejlesztésére a NÖF Nemzeti
Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.

Régi képek a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyról
Az album megtekintéséhez kérem kattintson bármelyik képre.



Két szép légivideó a kastélyról

A készítője: http://laszloincze.hu/





A kastély hajdani tulajdonosa, gróf Wenckheim Frigyes jelentős összeggel támogatatta egykor a vasútépítést. A Hany Istók nevű gőzmozdony Szabadkígyóson is járt. Jelenleg a Nagycenki Vasúti Múzeum területén van kiállítva.

Alföldi Első Gazdasági Vasút (egy része)
Nagyobb méretű kép megtekintése.
"Hany Istók" gőzmozdony
Nagyobb méretű kép megtekintése.

A szabadkígyósi Wenckheim-kastély előtt franciakertet alakítottak ki buxusokból és nyesett tiszafákból, körülötte pedig angol, vagyis tájképi kert terül el. A franciakert központi részén igen szép szökőkutas vízmedencét találunk, ettől jobbra pedig a megye legtestesebb platánfáját. Mielőtt besétálnánk a főépület elé, megpillantjuk az évszázados fehér nyárfákat, mögötte pedig a 8-as alakú mesterséges tavat, melynek partján a megye leghatalmasabb termetű mocsáriciprusait látjuk. A kastély és környéke alkalmat adhat egy hosszabb pihenőre. Szabadkígyóson az Ybl Miklós tervezte Wenckheim-kastély egykori ebédlője a tornaterem, a mai ebédlő pedig a volt fedett lovarda a bentlakásos oktatási intézmény védett parkjának területén. Továbbindulva az aszfaltútra jutunk ki (a jelen: 7,5 km), amely kivezet minket Szabadkígyós széles főutcájára (7,8 km). Balra a műemlék templomot és az őshonos állatok bemutatóhelyét, jobbra a tanösvényt találjuk. Erre megy majd a turista zöld jel is.

Szabadkígyós, Wenckheim-kastély
A szabadkígyósi Wenckheim-kastély és ősparkja

A Sándor Pál rendezte Szeressétek Odor Emíliát! című film oldala a wenckheim.hu-n

A kép a Sándor Pál rendezte Szeressétek Odor Emíliát! című film forgatásán készült.

A filmről bővebben itt olvashat.


Az Alföld "tengersík vidékén" - ahogy Petőfi jellemezte az egyhangúnak látszó tájat -, van néhány csodás sziget, amelyek természeti és műemléki értékeikkel, szépségeikkel megragadják a látogatót. Aki Békés megyét felfedezni indul, a meglepetések sorában a szabadkígyósi kastélyra és az azt körülölelő hatalmas parkra figyel fel legjobban. A szabadkígyósi zöld sziget olyan nyugodt harmóniát és barátságosan fenséges hangulatot áraszt, aminek a jótékony hatalma alól senki sem akarja kivonni magát.
Békéscsabától alig 10 km-re, és Gyulától mindössze 17 km-re található ez a szemet és lelket együttesen gyönyörködtető, és méltán számon tartott látnivaló.

A szabadon látogatható kastélypark 1954 óta természetvédelmi terület, és a Szarvasról irányított Körös-Maros Nemzeti Park egyik legismertebb része. E terület históriája és a mai viszonyok kialakulása szorosan egybekapcsolódott a kígyósi puszta, majd a gróf Wenckheim család és a kastély történetével.

A ma két községet jelentő terület valószínűleg az egykor vízjárta, mocsaras részein élt kígyók, gyíkok után kapta a nevét, de az is lehet, hogy a kígyószerűen kanyargó hajdani időszakos vízfolyásokra utal a "Kígyós" név. A régészeti emlékek szerint a rézkortól fogva éltek itt emberek. Tudunk a szarmatákról, majd a X. századtól a magyar honfoglalók nyomairól. A középkori Kígyós nevet 1456-ból, 1561-ből és 1564-ből származó oklevelek említik először. A XV. században az Ajtósi családé, majd számos kisebb birtokosé volt. A falu a mai Szabadkígyós keleti és délkeleti oldalán feküdt, részben a beépített területén. A Rotyma nevű határrészre került az 1815-ben betelepített Újkígyós nagyközség. A falu a XV-XVI. század folyamán került át a hegyek közé hosszan benyúló Zaránd megyéből a gyulai vár által védett Békés megyébe. Az 1566-ban bekövetkezett török hódoltság előtt 51 család lakta, de még 1579-ben is 26 adófizető családot jegyeztek fel.

Valószínű, hogy a XVII. század végén, a török kiűzésével kapcsolatos hadműveletek során pusztult el végleg a középkori falu (a táj kulcsa, Gyula vára 1695 elején szabadult fel). A közel egy évszázadon át elsősorban legelőnek használt Kígyósi pusztán a XVIII. század végétől virágzott fel újra az élet - a Wenckheim család érdeméből.

A törökök kivonulása után lakatlanul álló Békés, Csongrád és Arad megyei területeket 1719-ben III. Károly a Linzhez közeli Schenkenfeldenből származó Harruckern János György (1664-1742) katonai élelmezési biztosnak adományozta. Az 1729-ben bárói címet szerző Harruckern és fia nagy szerepet játszott a kapott terület benépesítésében. A férfiágon kihalt családba nősültek be a polgári származású, utóbb bárói, ill. grófi címet nyert katonatisztek: a két Wenckheim.

A hatalmas Harruckern-birtokot 1798-ban osztották fel egymás között az örökösök, az ún. békési és gyulai részre, "rátára". A Kígyósi puszta az utóbbinak lett a része, és gróf Wenckheim József (1733-1803) kezére jutott. Idősebb fia, gróf Wenckheim József Antal (1780-1852) fordította új irányba a puszta sorsát. Egyfelől annak keleti felén, későbbi nevén Ókígyóson nagy majorságot létesített (ebből lett 1950-től Szabadkígyós község), másfelől a puszta nyugati részét benépesítve, 1815-ben 100 dohánykertész családdal megalapította Újkígyóst. 1837-ben újabb 100 családdal gyarapította a falut. A szerződéssel betelepített lakosok 1884-ben váltották meg magukat.

Wenckheim József Antal a kígyósi pusztán kastélyt építtetett (ez ma is megvan), beleköltözött, és innen irányította az uradalom gazdálkodását. Az uradalom a kígyósi pusztán kívül Békést, az Arad megyei Székudvart és Szentmártont foglalta magában. Wenckheim József Antal nevéhez fűződik 1816-ban az újkígyósi római katolikus templom építése, 1844-ben pedig a Czigler Antal tervei szerint emelt mai szabadkígyósi kápolna létesítése.

Wenckheim József Antal grófnak csak a harmadik házasságából született gyermeke, gróf Wenckheim Krisztina (1849-1924) személyében. Wenckheim József Antal elképzeléseit Czigler Antal, gyulai származású építész valósította meg. A gróf 1852-ben elhunyt. Vagyonát a harmadik házasságából született gyermeke, az így korán (3 évesen) árván maradt gróf Wenckheim Krisztina örökölte.

Az ókígyósi (most Szabadkígyós) birtok úrnője mindössze nyolcesztendős volt, amikor 1857-ben meglátogatta a császári házaspár: Ferencz József és Sissi. Tiszteletükre a család impozáns diadalívet emeltetett, melyen ez volt olvasható:

A következő régi fotón az ókastély és az eredeti diadalkapu látható.



A déli oldalon
Az északii oldalon
"ISTEN HOZOTT."
 
"FERENCZ JÓZSEF CSÁSZÁR ÉS FELSÉGES NEJE HŰ NÉPE ÉLJENE KÖZT ITT HALADOTT EL MÁJUS HÓ 25-ÉN 1857-IK ÉVBEN."
"ÉLJEN A HAZA!"

Az erdeti márványtáblán elírták Ferenc József Magyarország apostoli királyának a vezeték nevét:
Ferenc helyett Ferenczre.

 

A következő régi fotón Vitéz Nagybányai Horthy Miklós Ókígyósi bevonulása látható:
(A háttérben nem az ókastély látható.)


A diadalkapu íve alatt míves vasrácson a család bronzból kiformált katonai címere volt látható, amely gyulai kovácsmesterek munkája volt. Ezt a diadalkaput sajnos az ötvenes években ledöntötték, de a múlt mai tisztelői újjáépítették.


Sissi

A korán árván maradt Krisztina 1872-ben ment feleségül unokatestvéréhez, gróf Wenckheim Frigyeshez (1842-1912). A kígyósi kastély köré fonódó élet és gazdálkodás korszerű kiteljesítése ennek a házaspárnak az érdeme. Krisztina mint Békés megye nagy jótevője vált ismertté. Gyulán árvaházat alapított, elősegítette a megyei kórház fejlesztését, számos vonatkozásban segítette a római katolikus egyházi és oktatási intézmények kiépítését. Férje az akkor már 100 000 kat. holdnál is nagyobb kiterjedésű uradalom gazdálkodását emelte igen magas fokra, amellett a közéletben is jelentős szerepet játszott.


A kép egy magángyűjteményből származik.
A kép valódi mérete: 113 x 206 mm.

Házasságukból hét gyermek született (3 fiú, és 4 leány). A gyermekek neveltetése érdekében a család sokat tartózkodott Budapesten. 1889 őszén készült el (közel 1 millió forint költséggel) a Baross és Reviczky utca sarkán álló, és a főhomlokzatával a Kálvin térre néző szép palotájuk, melyet később eladtak (ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár épülete).

Gróf Wenckheim Frigyes 1912. június 25-én halt meg Ókígyóson. Őt is a helyi Szent Anna kápolna dombjába épített kriptába temették el. Később ide temették el a feleségét is (Wenckheim Krisztina grófnőt), aki 1924. szeptember 19-én hunyt el. A kastélyban Wenckheim József maradt a leszármazottak közül, kinek két fia volt, Dénes Siegfrid és Krisztián. Siegfridet repülőszerencsétlenség érte, Krisztián nyugatra távozott családjával, s ott is halt meg.


Nagyobb méretű kép megtekintése.

Wenckheim Krisztina és férje időszakának nagy és maradandó eredménye a ma is megcsodált szabadkígyósi kastély építtetése. A hatalmas épület 1875 és 1879 között épült, Ybl Miklós tervei alapján.

A park kialakítását az építkezéssel egy időben kezdték. Az eredeti park területe 44 kat. hold volt, azaz 253204,16 m², azaz 25,3204 hektár!!!

1 négyszögöl = 3,59665 m²

1 kataszteri hold = 1600 négyszögöl = 5754,64 m² =0,575464 hektár (ha)

1 hektár (ha) = 10 000 m²

A park jelentős részét erdő borította. A jelenleg is látható tölgyek és platánok részben már az építkezés idejében is kifejlett, szép példányok lehettek.

Az Arad megyei birtokon Borossebesen egy vadasparkjuk volt, ebből a parkból szállították a kígyósi parkba a növényállomány egy részét. Menyházán fürdőt és kastélyt építtettek, a kastély 85m hosszú, egy emeletes, ívezetes nyílt csarnokra támaszkodó erkélyes homlokzata helybeli csiszolt vörös márványból készült.

A szabadkígyósi kastély annak idején nagy tetszést aratott. A korabeli újságok és monográfiák elismeréssel és csodálattal írtak róla.

Sétáljunk be a parkba az aszfaltburkolatú, régen kavicsos úton a kastélyig; s itt megállva először ismerkedjünk meg az épülettel.

A kápolna impozáns bejáratával szemben található egy mesterséges forrás, az ún. Zsigmond-forrás (Zsigmondy Béla készítette). A 335 méter mély artézi kútat 1894-ben fúrták.

Zsigmond-forrás (Zsigmondy Béláról kapta a nevét.)

Képforrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Wenckheim-kast%C3%A9ly_%28Szabadk%C3%ADgy%C3%B3s%29

A kastély eklektikus, neoreneszánsz stílusú. Erősen tagolt homlokzatú, kéttornyú, kéttömegű épület. A főépületet nyitott folyosó kapcsolja a melléképülethez. A főépület keleti szárnyán találjuk a kápolnát. Mellette üvegház állott, melynek ma már csak az alapjait láthatjuk. A földszint termeiben márvány kandallók díszlenek, amelyekben tűz sohasem égett. Wenckheim Frigyes gróf erdélyi (Menyháza) bányájából került ide a márvány. A kastély központi tere kétszintes, az emeleten bábos fakorláttal szegélyezett folyosó vezeti a látogatót. A torony kb. 40 m magas, kilátó terasszal körbefogva.

A kastély nagy földszinti helyiségei: a mennyezetig faborítású ebédlő és könyvtár, a kis- és a nagyszalon, a kerek torony alsó szintjén pedig a dohányzó. Az emeleten lakosztályok, vendégszobák sorakoznak. A melléképületben volt a konyha, az emeleten a vasaló- és cselédszobák.

Hintóval a jelenlegi bejárati úton hajtottak be egész a folyosó alá. Itt kiszállva, a lépcsőházba értek, míg a kocsi egyenesen továbbhajtva beállhatott az istállóba. Az istálló és a kocsiszín - két egymással szemben álló épület - ma is látható, csak közé egy modern zárt folyosó épült.

Az épület körül egykoron gázlámpák világítottak. Egy régi öntöttvas kandeláber még ma is a kastély északi oldalán áll. A világítógázt az ún. "gázházban" fejlesztették a konyha épülete mögött (ma garázsként "üzemel").

Az egész kastély alápincézett. A téglából boltozatosan készült pincébe "lóré" vasúton szállították ide a kertészetből a tárolásra szánt élelmiszert. Az építkezés során az alapokból kikerülő földmennyiségből óriási teraszt építettek a kastély főhomlokzata elé, mely szép vonalvezetésű támfallal néz a franciakertre.

1879-1944 között a Wenckheim család tulajdonában volt a kastély és a kastélypark. 1945-2011-ig iskola működött benne (Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Intézet). 2011-ben az iskola kiköltözött. 1958-ban és 2002-ben ugyan történt egy nagyobb felújítás, de az 1879-ben átadott kastély 2011-ben már teljes egészében felújításra szorult. 2011 után történtek minőségi felújítási munkák a kastélyépületen (tető, kápolna padlózat, eredeti ebédlő, parkettázat felújítása, és több ablakon az üvegezés pótlása. Továbbá 2011 és 2015 között ki lett takarírva a kastélyépület alatti teljes pince terület. Valami elindult...

A franciakert, vagy "pleasure ground"

Az épületet nyírott bukszussövény és nyírott tiszafák szegélyezik. Az egykori játékos bukszusgirlandok felújítása folyamatban van, lassan visszanyerik eredeti formájukat, szépségüket. Az örökzöld növényformák csodálattal töltik el a kert látogatóit. Tavasszal és nyáron zöld színükkel, télen a fehér hótakaró szegélyeivel díszlenek. Méltán idézik a barokk kor hangulatát.

Ha lesétálunk a lépcsőn, mind jobb, mind bal kéz felől óriási, földi ágas vadgesztenyét találunk. Virágzás idején, szinte földig borítják a gyertyához hasonló sárgásfehér virágzatok, ezért bokrétafának is nevezik.

Gyönyörű, hússzínű változatát találjuk ugyanennek a fának a terasz nyugati - az istálló felé néző - végén. Gesztenyevirágzás idején még két különleges, nemesített vadgesztenyét találunk erős piros virágzattal (egyet a bevezető út mentén, a másikat a kastély nyugati homlokzata előtt).

Ez után a kis kitérő után térjünk vissza az ún. "franciakerthez". Az épület tengelyében a széles díszlépcső előtt nagy, ellipszis alakú, szimmetrikus, nyírott bukszusból gazdagon díszített terület látható. Ez a tájképi kerteknek ebben az időben tipikus kísérője. Közepén barokkos vonalvezetésű szökőkútmedencét találunk, alakja lóhere formájú.

A nyírott bukszus pleasure ground a századforduló hazai kerttörténeti alkotásainak egyik legnagyobb épségben megmaradt emléke. Karbantartása, szakszerű felújítása fontos feladat.

A Wenckheim család birtokainak egy része a szomszédos Arad megyében terült el. Az egyik Arad megyei birtokról, Borossebesről hozták a nagy földlabdás tölgyeket. A fákat ősszel, földlabdával együtt emelték ki, gyökerüket szalmafonattal védték a kiszáradás ellen. A "csizmaszár" törzsvastagságú fákat a tél folyamán alacsony építésű szekereken szállították a parkba, ahol azonnal elültették. Így a helyszínen található idős növényállománnyal együtt a kastély építésének befejezésekor már a park jelentős része is készen állott.



A kastélypark két részre osztható

Az épületek környezete, az utak, terek gondosan kialakított együttese, a tulajdonképpeni "parkosított" terület, valamint a bokros, csalitos, vadregényesebb rész, mely egyben átmenetet képez a szabad természetbe.

A kastélypark egy főtengelyre épült. Ez a tengely kissé megtörik, két oldala nem szimmetrikus, amit valószínűleg az építés idejében már meglévő idős faállomány indokolt. A főtengely kifutott a szabad pusztákra, a kitekintést semmi sem akadályozta.

A XIX. században létesült parkok gyűjteményes jellege ezen a részen kevésbé érvényesül. Bár ide is hozattak egzotikus, a természetes tájtól idegen fa- és cserjeféléket, mégis zömmel az őshonos fajokból találjuk a legszebb példányokat (pl. kocsányos tölgyeket).

Az egykori angolpark legromantikusabb részlete a tó és környéke, melyből ma már csak következtetni tudunk az egykori állapotra. A tó mesterséges kotrással készült. Jelenlegi vízfelülete mintegy 0,3 ha.. Két híd ível át rajta: az egyik egy kis szigetre, a másik egy félszigetre vezet, mely kecses, légies vonalvezetésével fokozott figyelmet érdemel. A kis szigeten található szobortalapzat egykor egy Cupido alakját tartotta.

A tó partját 1 m szélességben téglaburkolat szegélyezi. Fölötte egykoron terméskövek közé vízparti növényeket ültettek. A tó vízén tavirózsa virított, benne halakat neveltek. Szinte hihetetlennek tűnik, hogy - elbeszélések szerint - itt fogtak az egyik korabeli fotón látható 13 kg-os harcsát.

A vízen kacsák, hattyúk úszkáltak, romantikus, nádfedeles etetőjük a parton állott. A tavat egy csőrendszeren keresztül a parkban fakadó források táplálták, vízét zsilipen át a major felé lehet még ma is elvezetni.

A források időközben elapadtak. Jelenleg fúrt kutak vízét nyomják a csőrendszeren keresztül a tóba. Amikor a tó medrét tisztították, halállományát egy másik kis tóba telepítették, mely a jelenlegi kézilabdapálya nyugati oldalán egy nagy tölgyfa tövénél, vaditatóként szolgált.

A tóparton körbesétálva érdekes dolgokat figyelhetünk meg. A kis szigetről távolabb tekintve volt az ún. "babaház", ami a Wenckheim család gyermekeinek készült. A parasztházat utánzó, tornácos, búbos kemencés házikó valaha hangos lehetett a gyermekzsivajtól.

Ugyancsak a tópartról jól látható a borostyánnal benőtt úszómedence maradványa. A 2,00 méter mély medencét egykor a volt gázház mellett egy - szomorúfűz tövénél fakadó - meleg vízű forrásból töltötték fel.

A medence mellett kabinok, a távolabbi kis tisztáson tornaszerek - gyűrű, nyújtó, hinta - álltak. Sportolásra számtalan lehetőség kínálkozott: az istálló mellett kör alakú homokpályán lehetett lovagolni tanulni, a haladók pedig akadályokkal teletűzdelt lovaspályán tehették próbára ügyességüket. Ünnepi eseménynek számíthatnak a kastély előtti nagy tisztáson rendezett lovaspólójátékok.

A jelenleg kerítéssel övezett kút helyén teniszpálya, a fiúkollégium környékén pedig hangár épült a sportrepülőgép számára. Innen délnyugati irányba indult a kifutópálya, lucernával bevetve, erdősávval szegélyezve.

A technika fejlődésével a család szokásai is módosultak. A ló, mint kizárólagos közlekedési eszköz lassan átadta helyét az automobilnak, a kerékpárnak. Az autó számára nem volt megfelelő a bogárhátúra kiképzett földút, ezért külön út készült salakborítással. A kocsiszínben jól megfértek egymás mellett a hintók és a gépkocsi. A lovaspólójátékok is átváltoztak lassan biciklipólóra, melyet a kápolna előtti nagy tisztáson játszottak.



A park növényvilága

Meg kellene őrizni a parkot az elöregedéstől: időben ki kellene szabadítani az idős, még megmenthető fákat, illetve újabbakat elültetni, amelyek 50-100 év múlva pótolni fogják a mai matuzsálemeket!

A kastélyparkot az itt található őshonos erdőspusztai növénytársulásra alapozták. A máig megmaradt kocsányos tölgy matuzsálemek, a szürke nyár, mezei juhar, platán idős egyedei a legszebb díszei a parknak. Az ültetett fafajok között - a már említett vadgesztenyéken kívül - szép idős példányokat találunk mocsáriciprusokból a tavon átívelő híd mindkét oldalán (a hídat őrző ciprusok érdekes képződményei, a légzőgyökerek is láthatók), jegenyetölgyből - a nagy tisztás szegélyén; mocsári tölgyből - a volt teniszpálya mellett; törökmogyoróból - a gázház mellett, vérbükkből - a franciakert mellett. Az öreg platánhoz közel, de ugyanitt pompázik egy hatalmas páfrányfenyő is. Jeanne kisasszony útján haladva - aki több mint 60 esztendeig volt a Wenckheim család gyermekeinek nevelőnője - óriás méretű lucokban, simafenyőkben gyönyörködhetünk; különlegességnek számítanak a francia Rivieráról hozatott, szabdalt levelű hársak a tóhoz vezető út mentén, valamint a teljesen szabályos koronájú gyertyán a bevezető út keleti oldalán.

Sajnos ezek az idős példányok lassan-lassan elpusztulnak. Egy-egy erősebb szélvihar kidönti, megcsonkítja őket. A kápolna mellett álló öreg tölgy megcsonkított ágai is az elhalás jeleit mutatják. A tövénél kettérepedt idős törökmogyorót sem lehet már megóvni a pusztulástól. Erősen a fa törzsébe mélyed az a vaspánt, amellyel még a gróf próbálta megmenteni a kápolnával szemben álló óriási tölgyet - sikerrel.

A parkban az utakat valamikor mindenütt cserjeszegély kísérte, és egyben megakadályozta a betekintést a zárt állományba.

A kísérő cserjeszegély fajtaösszetételét úgy határozták meg, hogy egy-egy utat egy-egy kiválasztott szín jellemezzen. Így jöhettek létre fehér, rózsaszín, sárga, és piros utak - természetesen csak a virágzás idejében.

Nagy tömegben használták az orgonát, a jezsáment és a galagonyát. Talajtakaróként óriási területeket borított a mahónia.

A kastély körül a cserjéket sövény vagy kúp formájúra nyírták, illetve szabályos, oszlopos növekedésűeket telepítettek. Ugyanitt helyezték el a nagy díszítőértékkel rendelkező, vagy ritkaságszámba menő növényeket is.

Fehér, rózsaszín, lila virágú magnólia, telt virágú gyöngyvirágcserje, piros virágú öreg galagonya, nagy foltban labdarózsa, cserjenövésű vadgesztenye, floridai fűszercserje - pompázik és illatozik kora tavasztól.

Virágos évelők legnagyobb számban a kastély körül pompáztak. A teraszon és előtte hatalmas rózsaágyakat szegélyeztek az egynyári kiültetések. A lépcsőket és a terasz korlátját kővázába ültetett egynyáriak díszítették. A télen üvegházban nevelt pálmákat nyáron kitették a szabadba, még hangulatosabbá téve a teraszt és a kastélyhoz vezető főutat. A fő- és melléképület között vezető út két oldalán alacsonyra nyírt, kettős bukszussövény közé magas növésű egynyáriakat ültettek.

A kert tisztásain még foltokban megtalálható a japán keserűfű, a tűzliliom, beljebb az erdő fái alatt nagy területeken a gyöngyvirág, a pirosló és fekete hunyor, illetve a leánykökörcsin.

A gondosan nyírt sövények, a pázsit, a gereblyézett utak - óriási élőmunka-ráfordítással - mindig a legnagyobb rendet mutatták. 3-4 szakképzett kertész mellett 30 kertészfiú és kertészlány dolgozott, akik a park gondozásán kívül az üvegházakban és a kertészetben adódó feladatokat is ellátták.


Festő: Messinger Illés. Készült: a XX. század elején. A festmény témája: Ókígyós, a főkertész otthona.

A tó vizét leeresztő zsilip mellett kicsi, mesterséges dombon szaletli állott, körülötte pedig sziklakert. A ma már mindent elborító borostyán helyett az árnyas utakat páfrány, a napos tisztásokat pünkösdi rózsa szegélyezte.

Egy modern szaletli:


Képforrás: http://aranyronk.hupont.hu/12/szaletlik-pergolak

Egy szép oldal a szabadkígyósi kastélyparkról:
http://taj-kert.blog.hu/2009/09/01/kigyok_kozt_szabadon _szabadkigyos _wencheim_kastely_es_parkja


 

A kastélypark állatvilága

A kastélypark állatvilága rendkívül gazdag volt. A vadon élő rengeteg madár mellett vadkacsát, hattyút, pávát tartottak, a tóba csukát, harcsát, pontyot telepítettek, a medencékben aranyhalak úszkáltak, a park távolabbi erdős, csalitos része pedig apróvadban bővelkedett. A csikókat is gyakran szabadon engedték a nagy tisztáson. Terv készült egy vadvédelmi kerítés felállításával szarvas és vaddisznó tartására, ez azonban már nem valósult meg.


A kastély és a kastélypark jelenlegi használata és funkciója

Az épületben a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Intézet működik. A kastély földszintjén irodákat, tanári szobákat, könyvtárat, tornatermet találunk. Az emeleten leánykollégiumot, a melléképületekben tantermeket, laboratóriumot helyeztek el. A kastélyban iskolatörténeti és a Wenckheim családot bemutató kiállítás látható.

A volt kocsiszint és az istállót átalakították (jelenleg konyha, illetve ebédlő), a gázház autóbuszgarázs. A hangár helyén fiúkollégium épült. A nagy tisztáson futballpálya, körülötte salakos futópálya található.

Az iskola nagy gondot fordít a park tisztántartására. A diákok társadalmi munkában szedik össze egy-egy forgalmasabb hétvége után a szétszórt szemetet. Kérjük ezért a látogatókat, őrizzék meg a park tisztaságát, óvják, kíméljék a növényzetet, ne zavarják a park gazdag madárvilágának életét.

A védett terület 1997. január 16. óta a Körös-Maros Nemzeti Park része. Az Igazgatóság látja el a park szakmai felügyeletét.

A környék nevezetességei

Szabadkígyós községtől délre található a Körös-Maros Nemzeti Park részét képező kígyósi puszta. A 4800 hektáros terület a szikes puszták ősi növény- és állatvilágának maradványait őrzi. A mozaikszerűen megmaradt ősgyepmaradványokon értékes, ritka fajok élnek. Az itt megfigyelt 178 madárfajból mintegy 90 itt fészkelő; ezek közül számos Európa-szerte ritka ragadozó madár talál itt háborítatlan táplálkozási adottságokat.

A kígyósi majorban - a parktól nem messze - látható a szintén Ybl Miklós tervei alapján készült magtár épülete, valamint a dombon álló, műemléki védettséget élvező klasszicista Szabadkígyósi Szent Anna Kápolna, alatta a Wenckheim család kriptája.


A Szent Anna Kápolna

Források:

Komáromi Sándor - Szabó Ferenc Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára 613.

http://people.inf.elte.hu/kovacsz/szabadkigyos_ism.htm

http://hajtany.znet.hu/hajtanyok/egyeb%20temak/aegv/aegv%20ak.htm


Érdekességek

1. A Csömödéri Erdei Vasút

Története:
A vasút különleges foltja a hazai kisvasútaknak, hiszen ma is aktívan "dolgozik". A kisvasút ma 109 kilométeren közlekedik, üzemeltetője a Zalaerdő Rt. A vasútvonal első, 30 kilométeres szakasza az első világháború után, 1922-ben épült meg (építtető: Schäffer-fakitermelő). A kisvasút összeköttetést teremtett a csömödéri fűrészüzemmel és az Eszterházy-hitbizomány erdőterületeivel. Ekkor kapta a kisvasút az Eszterházy Hitbizomány Csömödéri Erdei Iparvasút nevet. A vasútat fakitermeléshez használták, kezdetben lovakkal, majd később gőzmozdonyokkal vontatták a terhet. Itt 'gőzölgött' az 1917-ben Berlinben gyártott Muki, az 1918-ban Wiener Lokomotívfabrik által gyártott Karcsi - Gyöngyösről érkezett - és az 1923-ban született Hany Istók, aki a Wenckheim-uradalomról érkezett ( ez utóbbi gőzös Nagycenken van kiállítva). Az adatai: "Hany Istók" (ÁEV 357,314) (O&K, Berlin-Drewitz 10726/1923; C-tn2) 760 mm.

Megközelítése:
Budapestről autóval az M7-es, majd a 7-es úton autózva egészen Balatonszentgyörgyig, innen a 75-ös úton egészen Lentiig vagy Csömödér felé, a Nova község után kell lefordulni Hernyák felé. A vonatozók a Csömödér-Pák állomásnevet keressék erőteljesen (23. sz. vonal).

Honlapja:
http://www.kisvasut.hu/index.php?rfa=153


2. A Nagycenki Múzeumvasút

A 760 mm-es mozdonyok között látható még az 1923-ban született Hany Istók is aki Mosonszentmiklóson a Wenckheim uradalomban kezdte meg munkáséveit. Nevét egy monda hősről kapta, aki a Hanság lápvidékének vízi embere volt. Később szolgált Csömödéren ahol 1945-ben 375-14-es pályaszámot kapta. A 60-as években Csömödéren leselejtezték a gőzösöket, de később felújították és most ő is kiállítottként megtekinthető.

A Nagycenki Múzeumvasút (szép képekkel). TOVÁBB AZ OLDALRA

A Nagycenki Múzeumvasút (rövid leírás). TOVÁBB AZ OLDALRA

Szabadtéri Kisvasút Kiállítás Nagycenken. TOVÁBB AZ OLDALRA

A "Hany Istók": A dieselesítés második világháború utáni megkezdésével az erdei vasutak gőzmozdonyai leváltásra és sajnos beolvasztásra kerültek az 1960-as években. Szerencsére ezek közül kettőt sikerült megmenteni, amelyek jelenleg a Nagycenki Vasút Múzeumban szabadtéren kiállítva találhatók. Ezek pályafutásáról röviden érdemes megemlékezni, mert társaik érdemtelenül lassan teljes feledésbe merülnek. Egyik a "Hany Istók" Linzben a Krauss mozdonygyárban 1916-ban gyártották, és a mosonszentmiklósi Wenckheim uradalom 760 mm-es vasútján mezőgazdasági termékeket fuvarozott. Később a csömödéri Eszterházy erdőbirtokra került, majd 1945 után az ottani Állami Erdőgazdaság vette át. Selejtezéséig Csömödéren ÁEV-mozdonyként volt üzemben, azután az 1970-es évek elején került jelenlegi helyére (Nagycenki Vasút Múzeum).

Másik a 600 mm-es "Triglav". amelyet Münchenben, ugyancsak a Krauss mozdonygyárban gyártottak 1902-ben, Szlovéniában kezdte el szolgálatát a Bohiny-tó melletti erdei vasútvonalon. Nevét a közeli Triglav-hegycsúcsról kapta, amelyet végig megőrzött. Az első világháború után került az Inóci Kőbánya és Ipartelepek NV-hez, ahol feladata a kőszállítás volt és amelyhez Márianosztrán a Nagyírtási Erdei Vasút is csatlakozott. Az 1950-es években már a Királyréti ÁEV fővonalának és szárnyvonalainak vontatási feladatait látta el. 1947-től a Nagycenki Vasút Múzeumban van szabadtéren kiállítva. Jelenleg mindkettő eredeti állapotban szépen felújítva látható.

Forrás: http://forestpress.hu/jie_hu/index.php?option=com_content&task=view&id=64&Itemid=49



A Csömödéri Állami Erdei Vasút - Tel.: (92) 579-033 TOVÁBB AZ OLDALRA (Wikipedia)


3. Nagyszabású hadsereg gyakorlat

Egy kis repülési, és katonai érdekesség Szabadkígyóssal kapcsolatban:

4. Mária utcai Jézus Szíve Templom
(Budapest, VIII. kerület, Lõrinc pap tér)

A budapesti Jézus Szíve templom építkezése 1909. április 27-én fejezõdött be, ekkor szentelte fel Kohl Medárd (1859-1928) püspök, a hercegprímás helyett.

A felszentelésen megjelent Zichy Nándor gróf és neje, Zichy Lívia grófnő, Gyõry Teréz grófnő, Wenckheim Krisztina grófnő, Csáky Lujza grófnő, gróf Dessewffy Arisztidné, Barkóczy Ilona bárónő, mint a templom építésének legfőbb támogatói, Zichy Aladár gróf, a király személye körüli miniszter és a katolikus világ sok jeles képviselője.

A felszentelési nagymisén a Ranolder intézet növendékei énekeltek. Az egyházi ünnepség második fele egy nagyszabású hangversennyel folytatódott, ahol a megjelent hölgyek pénzt gyűjtöttek a templom kifestésére és további felszerelésére. Az ünnepség végén P. Velics László SJ (1852-1923), a rend elismert történésze, a templom művészeti értékeit mutatta be az érdeklõdõ híveknek.

Forrás: http://www.tolcsvaybela.hu/service.php?jump=42&




Park- és kastélyhasználati díjak esküvői fotózás esetén

A Szabadkígyósi Wenckheim-kastélyban és a parkjában 2015. június 1-től érvényes
esküvői fényképezések kapcsán fizetendő díjak:

Fizetendő díjak letöltése itt

Az esküvői fotózással kapcsolatban információt kérni, és az esküvői fotózásra bejelentkezni
és időpontot foglalni hétköznapokon 9-16 óráig Nyemcsok Pálnál lehet:

Nyemcsok Pál telefonszáma: +36 70 334 16 26




Útvonaltervezés

Cím: 5712 Szabadkígyós, Áchim András u. 23.

Személyautóval Békéscsabáról: a Kétegyházi úton haladva az elágazásnál jobbra kell fordulni Szabadkígyós felé. (kb.12 km)
Személyautóval Gyuláról: Kétegyházi út - 44-es elkerülő - Szabadkígyósi út. (kb.18 km)


Békéscsabáról: a vasútállomás melletti buszpályaudvarról az Újkígyósra induló autóbusszal.
Gyuláról: a buszpályaudvarról az Újkígyósra induló autóbusszal.
Leszállás:
a buszokról Szabadkígyóson a Nefelejcs megállónál kell leszállni.




Parkolási lehetőség


A kastélyparkban, vagy a kastélyhoz bevezető Áchim utcában a kapun kívül kialakított nagyobb parkolóban.

A kapun kívüli parkolást javasolom, mert így senki sem marad le egy kellemes bevezető sétáról a kastély parkjában.

Térképhez kérem kattintson a következő ikonra >> A parkoló térképe




Térképek

Térkép megnyitása

Nagyobb térkép.



VISSZA AZ OLDAL ELEJÉRE