Wenckheim-kastélyok

Pósteleki Wenckheim-kastély

Térkép a kastélyhoz: Google maps

A kastély hosszanti tengelye észak-déli irányú.

Egy szép 2014-ben készült fotó a megújult kastélyparkról:

Fotó: Berki Sándor, a kép készítésének ideje: 2014. május 1.

Képforrás: https://www.flickr.com/photos/95998017@N06/14200910263/

Gróf Széchenyi Antal sírhelye 2018. november 18-án (Fotó: Tuska János József, wenckheim.hu)

A sírhelyet Csőke Péter gyulai sírköves és műköves vállalkozó készítette.

A vállalkozó címe: 5700 Gyula, Henyei Miklós u. 19. Céges weboldala: http://csoke-kofarago.hu/

A nagy lépcsőház egy részlete 1910-ben és 2010-ben:

A jobb oldali fényképet egy Fuji Finepix S2100HD típusú fényképezőgéppel készítettem 2010. március 30-án.
A pontossághoz hozzátartozik, hogy délután 1 órakor készült a fénykép. Fotó: Tuska János József (wenckheim.hu)

Még egy apró érdekesség...

A következő két kép egy napon készült két különböző távolságból, és szögből a pósteleki Wenckheim-kastélyról az 1920-as
vagy az 1930-as években.

Póstelek a XIX. században a Wenckheim-család gerlai birtokának része volt. 1874-ben gróf Wenckheim Károly (1811-1891) császári és királyi kamarás, huszárkapitány a birtok keleti részén Gerla-Póstelek néven önálló pusztai falut alapított. Épített községházát, tartott külön községi bírót és jegyzőt. Az 1888-i árvíz után azonban ez a község teljesen megszűnt és a területét 1889-ben Doboz községhez csatolták. Sajnos a pósteleki erdő nagy részét 2006-ban megritkították. A pósteleki modern és szép kastély mindössze 30 évet élt meg, amikor is a II. világháború után a környékbeliek széthordták. Jelenleg romos állapotban van. Az 1960-as években turistaszállót szerettek volna kialakítani a még épen maradt pincében, de a kezdeményezés elbukott.

TÉNYEK ÉS HIPOTÉZISEK SIEDEK VIKTOR BÉCSI ÉPÍTÉSZ MAGYARORSZÁGI MŰKÖDÉSÉHEZ A GRÓF KÁROLYI-, WENCKHEIM- ÉS SZÉCHENYI CSALÁDOK SZOLGÁLATÁBAN
FEKETE J. CSABA (részlet)

A pósteleki kastély tervezője: Siedek Viktor volt. A XIX. század legvégének és a XX. század első felének hazai historizáló kastélyépítészete talán már nem vész el teljesen a felejtés homályában. A korszak számban is jelentős építkezéseinek súlyát egyrészt egy a Millennium környékén kitapintható kastélyfelújítási hullám, másrészt az előzmények nélküli, teljesen újonnan épített kastélyok köre adja. Ez utóbbi csoportba tartozik három tiszántúli kastély, a mágocsi, a pósteleki és a csorvási rezidencia. Sok szembetűnő közös vonás jellemzi őket: földrajzi fekvésük közelsége, építtetőjük szoros rokoni kapcsolata, stílusuk és formajegyeik feltűnő hasonlósága, s mindebből valószínűsíthetően tervezőjük azonos személye.

A Békés megyei Gerla határában fekvő Póstelek kastélyának felépítéséről egyetlen hiteles forrás, a Vállakozók Lapjának 1905. évi száma tájékoztat. Eszerint gróf Széchenyi Antalné egy kastély felépítésére adott ekkor megbízást. Busa László a még élő szemtanuk elmondásai helyszíni felvételezései alapján 1988-ban készített munkájában a bécsi Siedek Viktor építészt nevezte meg az 1906-09 között felépült kastély tervezőjének és a kivitelezés vezetőjének. A pósteleki kastély és park későbbi említései lényegében Busa utánközlésének tekinthetők.

1895-ben Póstelek ismét jelentőséget kapott. Ekkor Wenckheim Károly unokája, Wenckheim Krisztina (1874-1970) grófnő feleségül ment sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi Antalhoz (1867-1924). A hagyomány szerint Krisztina hozományul szüleitől, a gerlai ágból származó Wenckheim Frigyestől (1842-1912) és az ókígyósi ágból származó Wenckheim Krisztinától (1849-1924) a szülői birtokokhoz egyaránt közel fekvő, erdőben gazdag cca. 3000 hold nagyságú pósteleki birtokrészt kapta meg!

A Széchenyi Antalné által felépített kastély eddig ismert első ábrázolása Póstelek 1884. évi kataszteri térképének 1923. évi megújításán látható. A Gerláról érkező földút déli oldalán a 7475 hrsz-on szabályozott erdős területen jelenik meg az új épület (hrsz. 7474). A szintén új kertjének szerkezete (útrendszere, kertészeti elemei) nem ábrázolt. Keleti és déli határát újonnan szabályozott út adja. Hasonló részletezettségű, de a kastélypark néhány újabb elemét ( tó, fürdő, díszkert, kilátó ) és épületét ( gépház ) ábrázoló, az útrendszerét azonban nem jelölő forrás, a pósteleki uradalom 1934. évi térképszelvénye, Gönczy Adorján mérnök munkája. Ebből arra következtethetünk, hogy az új kastély köré legkésőbb az 1920-as években elkészült a park kialakítása is. Ezt erősítik a kastély és környezetének 1920-1932 közé datálható külső felvételei. (15-19. kép ) A kastély körül 14 hektáros tájképi kertet létesítettek a természetes Hajlási erdő idős tölgyes-kőrises faállományának felhasználásával, de a Wenckheim-uradalmak más kertjeiből - Ókígyósról, Karánsebesről - is hoztak ritka és értékes, már fejlett faegyedeket. A új kastély köré a parkot is korszerűen alakították ki. A kert nyugati része szolgált a test frissítésére az úszómedencével és a tavirózsákkal díszített csónakázótóval, melyet egy artézi kút vizével tápláltak. A fákat ligetszerűen telepítették, máshol ritkították, s a tűlevelűeket sorban ültették. A kastély keleti homlokzata előtti feltöltésről - Nagymágocshoz vagy Ókígyóshoz hasonlóan - lépcsősor vezetett le a geometrikus díszkertbe, mely 1,5 hektáron terült el a szem és a lélek gyönyörködtetésére.

E kertrészbe a kertészeken (előbb Puskás István, majd Keller Jenő volt a főkertész) kívül csak a grófi család tagjai és vendégeik léphettek. A nyírt buxusbokrok szabályos rendben, geometrikus formában futottak más örökzöldekkel, magasabbra nyírt nyugati tujával, tiszafával tagolva. Itt a díszkertben 600 rózsafaj gondosan telepített 40000 rózsatöve nyílott - magasabb növésűek a szélre, alacsonyabbak középre rendezve.

A díszkert középpontjában kör alakú vízmedence közepén posztamensre állított, gazdagon faragott váza kapott helyet. A családi lakó és nappali tereket erre a díszkertre tájolták, s az épület tengelyében, az Antal erdőbe 100 méter széles nyiladékot - kilátót - vágtak kelet felé. A kastélyparkot magas drótkerítéssel övezték, melyen két kaput nyitottak. Az északnyugati a Németnyilas és a Krisztina erdő között húzódó új major épületegyüttese mellett nyílt, másik a parktól délre fekvő Ilona ligeti major épületeihez vezetett.

A kastély tervezőjének és kivitelező vállalkozójának tartott Siedek Viktor (1856-1937) bécsi építészvállalkozóról (Architekt und k. k. Baurath) az 1936-ban megjelent Allgemeines Lexikon der Bildenden Künstler hivatkozással csak három sort közöl: Siedek, Viktor, Architekt in Wien, 19. 3. 1856. Napajedl (Mähren), Schüler Ferstels. Kosel, Deutsch-öst. Kstlerlex., 1 (1902). Siedek munkásságának magyarországi vonatkozásai, körülményei jórészt még nem publikáltak. A Wenckheim-család szolgálatában tett működésének leghitelesebb bizonyítéka a dobozi neoromán templomra és sírboltra vonatkozó szignált 1897-98. évi tervsorozata, melyeket 1902-ben kiviteleztek. A birtok tulajdonosa ekkor - s így a tervek valószínűsíthető megrendelője - gróf Wenckheim Dénes (1861-1933) volt, aki nagybátyja, Wenckheim Rudolf dobozi birtokában 1891-ben örökösödött. A Békés vármegye életében meghatározó szerepet játszó főurat baráti és társasági, sőt gazdasági kapcsolatai is a Károlyi-családhoz, házasságával újabb rokoni szálak pedig a gerlai Wenckheimekhez kötötték. Károlyi Mihály (1875-1955) gróf volt jó barátja, aki Károlyi Imrének, a nagymágocsi kastély építtetőjének volt unokaöccse. Wenckheim Dénes 1896-ban Ókígyóson feleségül vette Wenckheim Friederika (1873-1957) grófnőt, a pósteleki kastélyt később felépíttető gróf Széchenyi Antalné nővérét. Széchenyi Antal pedig Széchenyi Andor Pál (1864-1943) gróf öccse volt, aki a somogy megyei Marcaliban 1912-13-ban, építtette át korábbi kastélyát historizáló barokk stílusban. Wenckheim Dénes bátyja, Wenckheim IV. Ferenc (1855-1939) gróf 1893-ban gácsfalván kötött házasságot ghimesi és gácsi gróf Forgách Ilonával (1871-1898). A gácsi várkastélyban töltött szűk egy évtized alatt fellendítette az uradalom gazdálkodását, s a régi kastélyt is mintaszerűen felújíttatta. E rokoni és baráti kapcsolatok szálaival átszőtt főúri társaság sora Wenckheim IV. Ferenc és Dénes Henrik nevű testvérének fiával, Dénes gróf örökösével, Wenckheim Sándor (1900-1968) gróffal folytatható, aki 1924-18 között Csorvás-Nagymajorban építtettte fel a gácsi kastély tömegkompozícióját felidéző neobarokk kastélyát Siedek Viktor tervei alapján.

Egy 1910 körül készített családi fotó a pósteleki Wenckheim-kastély tulajdonosairól és a gyermekeikről

Gróf Széchenyi Antal (1867-1924) és családja, 1910. körül
Balról jobbra: Széchenyi Antoinette, Széchenyi Antal, Széchenyi Károly, Széchenyi Ilona,
Széchenyi Antalné (Wenckheim Krisztina Mária Matild), Széchenyi Ferenc

Forrás: http://regi.oszk.hu/hun/kiallit/virtualis/szechenyi/fal.html

1. Széchenyi Antalné grófnő születési neve Wenckheim Krisztina Mária Matild grófnő volt (1874. október 21. Ókígyós, Békés vm. - † 1970. március 23. Asheville, USA) A pósteleki Krisztina grófnő 95 éves korában hunyt el Asheville-ben. Ebben az amerikai városban élt gróf Széchenyi Ferenc is a családjával.

2. Gróf Széchenyi Antal Gobert (1867. szeptember 22. Vörösvár, Vas vm. - † 1924. október 17. Bad Nauheim) A gróf 57 éves korában hunyt el.

Széchenyi Antoinette Friderika Franciska Mária grófnőt (1896. január 20. vagy 22. Ókígyós - † 1971. december 27. Overijse, Belgium, 75 év) 1920. november 15.-én Pósteleken vette feleségül zsadányi és törökszentmiklósi gróf Almásy Imre Dénes (1896. január 29. Szenttamás - † 1973. november 9. Overijse, Belgium). Az ifjú pár gyakran tartózkodhatott Pósteleken, mivel a grófi gyermekek közül Almásy Orsolya Mária Krisztina Kornélia (1921. július 23. Póstelek - † 2014. július 9. Budapest, 93 éves koráig élt!) a kastélyban született meg.
Gyermekeik:

Almásy Orsolya Mária Krisztina Kornélia (* 1921. VII. 23., Póstelek, Békés vm. - † 2014. VII. 9., Budapest)

ALMÁSY Miklós Imre Antal Mária (* 1923. I. 5., Felsőpetény, Nógrád vm. - † 1990. V. 8., Overijse, Belgium)

ALMÁSY István Imre Antal Ferenc Mária (* 1929. IV. 6., Felsőpetény, Nógrád vm. - † 2009. III. 17., Chino, California, USA)

Széchenyi Ilona Krisztina grófnőt (1898. június 2. - 1984. február 20. Seaton, Dél-Anglia, 85 év) 1923. július. 16.-án Pósteleken nagykárolyi gróf Károlyi Viktor Dénes (1902. április. 26. Nagymágocs, Csongrád vm. - † 1973. december. 16. Seaton, Anglia) vette el feleségül. Az ifjú pár gyakran tartózkodhatott Pósteleken, mivel a grófi gyermekek közül Károlyi Krisztina Viktória(1926-1949) is a kastélyban született meg. Családon belüli beceneve az "Ilus néni" volt.
Gyermekeik:

KÁROLYI Antal Gyula (* 1929. II. 26., Budapest - † 2014. VI. 4.)

KÁROLYI Lajos György (* 1924. V. 10., Nagymágócs - † ?)

KÁROLYI Krisztina Viktória (* 1926. III. 1., Póstelek, Békés vm. - † ?)

"Gróf Károlyi Széchenyi Ilona 1898-ban született, és már hétéves korában vonzódott a művészetekhez. Először otthonában, magántanulóként, majd Budapesten és Münchenben a képzőművészeti akadémián sajátította el festészeti technikáját, szerezte meg sokoldalú tudását. Leghíresebb portréképei a következők: Albert Einstein, gr. Tisza István miniszterelnök, Albrecht főherceg és Anna főhercegnő, gr. Rhédey Claudia (Mary anyakirálynő nagyanyja), Adám Lajos neves sebészprofesszor, Széchenyi Miklós püspök, a Lichtenstein hercegi házaspár... és még sokan mások. Arcképfestményei mellett tájképei, állatképei és csendéletei tanúsítják tehetségének sokoldalúságát. Szellemének elpusztíthatatlan forrásai segítették abban, hogy túltegye magát a szerencsétlenségen, a csapásokon, az otthon és a haza elvesztése okozta fájdalmakon. Emlékirataiban nem a történész, hanem az áldozat szemszögéből veszi szemügyre az eseményeket. Az ártatlan ember szenvedéseit, azokat a küzdelmeket tárja fel, amelyeket a túlélésért kell vívnia az ördögi zűrzavar okozta pusztulás idején. Felmutatja azt is, hogy az emberi lélek mélységeiből fakadó kitartás és állóképesség a hívőket képessé teszi arra, hogy új életeket építsenek a leomlott köveken, hogy a múlt romjai közül kimentett értékekkel gazdagítsák az emberiséget, és átplántálják azokat a jövő tudatába." Wass Albert

3. Széchenyi Ferenc József (1901. február 9. Budapest - 1963. július 29. Asheville USA, 62 év) 1924. augusztus 8.-án Puszta-Nagyszenttamáson feleségül vette Almásy Máriát (1902. február 1. Puszta-Szenttamás - † 1986. október. 31. Asheville) Gyermekeik:

Széchenyi László Antal (* 1931. XI. 14., Aranyospuszta, Fejér vm. - † ?)

Széchenyi Mária Antoinette (* 1925. VII. 18., Nagyszenttamás - † ?)

Széchenyi Ferenc Imre (* 1926. X. 2., Aranyospuszta, Fejér vm. - † ?)

Széchenyi Kornélia Ilona (* 1929. III. 9., Aranyospuszta, Fejér vm. - † 2001. IV. 6., Oakton, USA)

Széchenyi Zsuzsanna Ilona (* 1938. XII. 16., Aranyospuszta, Fejér vm. - † ?)

Széchenyi Borbála Ilona (* 1940. II. 15., Aranyospuszta, Fejér vm. - † ?)

Széchenyi Mátyás Károly (* 1944. I. 4., Aranyospuszta, Fejér vm. - † ?)

4. Széchenyi Károly Boldizsár Frigyes Rudolf (1906. március.13. Ókigyos - 1971. június 26. New York) 1930. december 18.-án Budapesten (II. Ker. Akvi Hívatal, Házassági Akv. Nr. 487/1930.) vette feleségül Vágvölgyi Gabriella Máriát (1897. augusztus 4. Esztergom - † 1979. október 26. New York). A házaspárnak gyermeke nem született.

Gróf Széchenyi Antal 1924-ben bekövetkezett halálával azonban csendesebb napok következtek. 1944 őszén, amikor a grófi család elhagyta a kastélyt, a termeit a környékbeli lakosok kifosztották, fel is gyújtották, és három helyiség jórészt kiégett. 1945 augusztusától indult a kastély folyamatos széthordása. 1947-ben a gyulai Gyógypedagógiai Leánynevelő intézet külső telephelyként a kastélyba történő elhelyezéséről intézkedtek, de a tervek nem valósultak meg, a kastély továbbra is a lakosság szabad prédájaként pusztult.

1947-ben Bende Oszkár műszaki tanácsos járta be az épületet, s arról részletes leírást készített, melyből a korabeli kialakítás jórészt még megismerhetővé válik:

"Az épület hatalmas őspark közepén fekszik, amelyet a háború megkímélt és a ritka fajtájú, hatalmas faállománya sértetlen. A parkban sétautak, továbbá két vízmedence van, melyek közül az egyik szökőkút vizének felvételére szolgál, a másik nagyobb többszáz négyzetméter területű. Ez utóbbit a kastély előtt kb. 30 méterre lévő bővízű pozitív ártézikút csurgalékvize táplálja. A főépület U alakban épült, a középső rész egy emeletes, míg a két oldalsó szárny földszintes. Egy fő és két melléklépcsőház van, amelyek teljesen sértetlenek. Az egész épület alatt pazarló módon épült alagsor van, amely nagyméretű konyhát, mosogatót, éléskamrákat, mosókonyhákat, személyzeti szobákat és WC-ket, összesen 30 helyiséget, továbbá közlekedő folyosókat, fa és szénraktárakat (3 db) tartalmaz. Maga az alagsor, de az egész épület az alföldi talajvizek ellenére tökéletesen száraz, egyetlen vizes folt nem észlelhető. A konyhai tűzhelyben csőkígyó van beépítve, amely a mosogatóban elhelyezett és meglévő bojler segítségével szolgáltatta a melegvizet. A földszinten szélfogó előcsarnok, nagyméretű hall, továbbá 28 lakóhelyiség (átlagosan 5x6, 6x6, 6x7m), 3 fürdőszoba, 3 WC és az egyes lakosztályok, valamint helyiségek közlekedését biztosító folyosók vannak. Az összes helyiség tapétázva volt, amelyet ismeretlen tettesek teljesen leszaggattak, több helyen meggyújtották és három helyiség ajtó és ablaktokrészei nagyrészben elégtek.

Két helyiség csaposgerenda födémét megbontották és teljesen hiányzik. Az emeleten 12 lakóhelyiség, WC és fürdőszoba van, továbbá a közlekedés lebonyolítására közlekedő folyosó és egy felső világítású hall. A lakóhelyiségek itt is tapétázva voltak, azonban ez is le van szaggatva. Az asztalosmunka legelsőrendű kivitelben, hófehér mázolással készült. Azonban az összes ajtó és ablakszárny, az ablakok bélés és mellvédborítása és több helyen az ajtók tokrészei is hiányzanak. Az összes lakóhelyiség parketta és vakpadló burkolata, párnafák a közlekedő helyiségek lapburkolata, konyha csempéje teljesen hiányzik. A reprezentációs helyiségek fűtését márványkandallókon kívül az alagsori helyiségben elhelyezett kaloriféresek által termelt és falicsatornákon vezetett légfűtés látta el. Az összes alagsori, földszinti és emeleti lakóhelyiségeket pedig cserépkályhákkal fűtötték. Azonban az összes kaloriféres és megállapíthatóan nagyértékű külföldi gyártmányú cserépkályhák teljesen össze vannak törve. A világítást a főépület közelében lévő gépház és szivattyúház gépiberendezésével előállított áram szolgáltatta, a gépiberendezéssel együtt a falakban elhelyezett szigetelőcsövek és huzalok is hiányoznak. A vizet a szivattyú által táplált kb. 3x3m űrtartalmú és az emelet felett levő padlástérben elhelyezett tartály szolgáltatta. A tartály kivételével az összes berendezési tárgy és sok helyen a csőhálózat is hiányzik."

A főbejáraton belépve egy haránttengelyes előcsarnokba juthattunk. Itt kétoldalt egy-egy kis íves lépcsőkar vezetett a piano nobile megemelt járószintjére. A falakat trófeák és agancsok tucatjai díszítették. Az előcsarnokhoz balról kapcsolódott a főlépcsőház, szemben három boltíves nyílás az épület közepét elfoglaló hallba - nagyszalonba - vezetett. Faragott vörösmárvány kandallója a déli oldalfal szimmetriatengelyében foglalt helyet, a falakat rózsaszín tapéta borította, melyen "Ilus néni" (Széchenyi Ilona grófnő) festményei függtek. Észak felé nyílt a faburkolattal kialakított tágas ebédlő, nyugati falában kandallóval. A nagyszalontól délre Wenckheim Krisztina és Széchenyi Antal nappali szobái és a kertre tájolva közös hálószobájuk feküdt. Az idős gróf halála, 1924 után mind a négy szobát csak az özvegy grófnő használta. Az udvari oldalon volt a rádió-szoba, a grófnő kisszalonja. Mögötte a zöld színű kárpittal és faburkolattal kialakított férfi kisszalon volt a pipázó. Mellettük, a kerti oldalon a dolgozószoba nyílt, mögötte eredeti helyén maradt a tulajdonosi hálószoba. A déli szárnyban a két leány (Antoinette és Ilona) valamint a két fiúgyermek (gróf Széchenyi Ferenc és Károly) nappali és hálószobái voltak, az emeletet, pedig a vendégszobák foglalták el.

Az 1952 körüli időkből maradt fenn további két fényképfelvétel, mely a kastély további - megállíthatatlan - pusztulását mutatja. A kastély nagy részét 1983-ban egy munkásőrségi gyakorlat keretében felrobbantották!!!

Allgemeines Lexikon 1936 Allgemeines Lexikon der Bildenden Künstler. Dreissigster Band. Leipzig, Verlag von E. A. Seemann, 1936.

Bagyinszki 1998 Bagyinszki Zoltán: Kastélyok a történelmi Magyarországról. Budapest, Publi-CITY"1492" Kiadó Kft., é.n. [1998.] p. 130.

Baji-Csorba 1994 Baji Etelka, Csorba László: Kastélyok és mágnások. Budapest, HG és Társa Kiadó, 1994.

Borovszky.Somogy Borovszky Samu: Somogy vármegye. In.: Magyarország vármegyéi és városai. Budapest, OMT, én. [1912]

Busa 1988 I. Busa László: Békés megyei kastélyok állapota és parkjaik növényállományának taxonómiai felmérése. I. köt. 1988. (Gépirat, BéML, Gyula)

Busa 1988 II. Busa László: Békés megyei kastélyok állapota és parkjaik növényállományának taxonómiai felmérése. II. köt. 1988. (Gépirat, BéML, Gyula)

Császár 1983 Császár László: A műemlékvédelem Magyarországon. Budapest, Képzomuvészeti Kiadó, 1983. (Képzőművészeti zsebkönyvtár)

Éble 1911 A Nagy-Károlyi gróf Károlyi-család összes jószágainak birtoklási története. I-II. köt. Kiadja: gróf Károlyi László, sajtó alá rendezi Éble Gábor. Budapest, 1911.

Erdmann-Havassy 2001 Békés megye képes krónikája. Szerk. Erdmann Gyula, Havassy Péter. [Békéscsaba], Békés Megye Közgyulésének Millenniumi Emlékbizottsága, 2001.

Genthon 1951 Genthon István: Magyarország Muemlékei. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1951.

Goda-Köteles 1984 Goda Péter, Köteles Lajos: Körös-Sárréti Utikalauz. Kondoros, 1984.

Gudenus 1993 Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. II. köt. Budapest, Tellér, 1993.

Gudenus 1998 Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. IV. köt. Budapest, Heraldika, 1998.

Gudenus-Szentirmay 1989 Gudenus János, Szentirmay László: Összetört címerek. Budapest, Mozaik, 1989.

Horváth 1998 Horváth Hilda: Régvolt magyar kastélyok. Budapest, Gemini Bp. Kiadó, 1998.

Jószágismertetés 1860 A Mágocsi uradalom. Csongrád megye. Pest, Magyar Gazdasági Egyesület, 1860. (Jószágismertetés I. füzet)

Kaiser-Lipp 2002 Kaiser Ottó, Lipp Tamás: Kastélyok, várak, paloták. Budapest, Alexandra, 2002.

Karácsonyi 1896 Karácsonyi János: Békésvármegye története II. köt. [Gyula], Békés vármegye közönsége, 1896.

Koppány-Dercsényi 1999 Koppány Tibor, Dercsényi Balázs: Magyar kastélyok. Budapest, Officina '96, 1999.

Korniss 1930 Békéscsaba: Történelmi és kulturális monográfia. [Foszerk.: Korniss Géza] Békéscsaba, Körösvidék Nyomda, 1930.

Merényi 1955 Merényi Ferenc: Épületfajták Magyarországon. 1890-1918. Tipológiai adatgyűjtemény. IV. köt. Budapest, 1955. (Kézirat. In: BME Építészettörténeti Tsz.)

ÖBL 1815-1950 Österreichisches Biographisches Lexikon 1815-1950 Bd. 12 (Lfg. 56). hrsg. von der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, Wien 2002 [2003]

Palatinus 1909 Palatinus József: Békésvármegyei nemes családok története. Első rész: Mágnás családok. Budapest, 1909.

Réthy 1990 Réthy Zsigmond: Békés megyei természetvédelmi zsebkönyv. Békéscsaba, kn., 1990.

Tardy 1996 Magyarországi települések védett természeti értékei. Szerk.: Tardy János. Budapest. Mezogazda-Kossuth, 1996.

Verrasztó 1990 Verrasztó Gábor: Adatok a volt Károlyi-uradalom nagymágocsi magtárának, templomának és kastélyának történetéhez. In: szerk.: Blaskó Jánosné: Nagymágocs. Nagymágocs, 1990. p. 5-34. /Fejezetek a község történetébol 2./

Ybl 1956 Ybl Ervin: Ybl Miklós. Budapest, Képzomuvészeti Alap Kiadóvállalata, 1956.

Fényes 1851 Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. III. köt. Pest, Nyomatott Kozma Vazulnál, 1851.

"A Békés Megyei természetjárók és önkéntes természetvédők nevében megrendülten tudatom, hogy a Körös Klub Természetvédelmi Egyesület alapító elnöke, mindannyiunk Laci bácsija...

Nem magyarkodott, de igazi hazafiként dolgozott. Békés megye számos természeti és kulturális értéke munkájának köszönhetően vált ismertté, az ő kezdeményezésére kapott törvényi oltalmat. Jelentős kezdeményező szerepe volt a Körös-Maros Nemzeti Park létrehozásában, hivatásos és önkéntes természetvédők generációit nevelte fel. Nyudíjas éveiben is hatalmas munkát végzett, neve összefonódott Póstelekkel. Pótolhatatlan űrt és feladatok sokaságát, lassanként testet öltő álmait hagyta örökül. Nehéz és igényes örökség, de kötelez.

Boross Laci bácsi temetése 2007. október 27-én, szombaton 12 órakor volt Békéscsabán, a Ligeti temetőben, római katolikus szertartás szerint.

Egy 1901. január 29-én gyulán feladott levelezőlap, melyet Pósteleki feladói címzéssel írtak meg.