Wenckheim-kastélyok

A kastély magántulajdonban van és látogatható.

Vásárhelyi-Bréda-kastély

További képek itt:

A fenti képek 2013. március 2-án készültek.

A Lőkösháza felé vezető útról balra lefordulva, egy körülbelül 600 méteres bekötőúton lehet eljutni a Bréda-majorban álló kastélyhoz.

Itt található a valószínűleg 1810 körül Vásárhelyi János, Arad vármegye alispánja által építtetett kastély, amelyet Andrea Palladio által művelt reneszánsz stílusnak megfelelően alakítottak ki.

2010. december 17. Teljesen felújítják és kulturális és turisztikai látogatóközpontot alakítanak ki a Békés megyei Lőkösházán található Bréda-kastélyból - közölte a beruházó Informax Euro K+F Nonprofit Kft. képviselője Békéscsabán.

Megyeri Zsolt elmondta: a társaság a régiós operatív program segítségével nyert el több mint 287 millió forintos uniós támogatást, amelyhez biztosítja a további majdnem 51 millió forintos önrészt. A beruházás során teljesen felújítják a két hektáros, ősfákkal övezett, korai klasszicista stílusban 1810 körül épült, ám az utóbbi 20 évben üresen álló, leromlott állapotú kastélyt. A műemlék épület 280 négyzetméteres pincehelyiségében hungarikum kiállítást alakítanak ki, míg a 350 négyzetméteres földszinti részben időszakos kortárs képzőművészeti kiállításokat tekinthetnek meg az érdeklődők, de bemutatják a környékbeli egykori birtokok életét, valamint turisztikai információs pontot is elhelyeznek a látogatóközpontban.

A beruházás során igazi különlegességgel is készülnek, hiszen a kastély kupolájában kerül felfüggesztésre a Foacault-inga a párizsi Pantheonhoz hasonlóan, és amelynek mozgását a látogatók a kör alakú díszteremből, vagy a kupola galériájából figyelhetik meg. A másik attrakció pedig a fényfestészet lesz, amikor naplemente után, a kastély főhomlokzatára vetítve 45 perces, zenei aláfestéssel kísért bemutatókat is fognak tartani. Ezenkívül lesz még makettekkel illusztrált Palladio-kiállítás is, hiszen a Bréda-kastély szinte pontos mása a Vicenza mellett található 1554-ben Andrea Palladio által tervezett Villa Caprának.

A magyar magánszemélyek tulajdonában álló társaság képviselője hozzátette: a felújított kastélyba elsősorban a Gyulára pihenni érkező vendégek látogatására számítanak, de várják a szomszédos Románia schengeni csatlakozását is, hiszen a Bréda-kastély mindössze négy kilométerre fekszik a határtól. A kivitelezési munkálatokat 2011 tavaszán kezdik meg, és egy évvel később fejezik be.

Forrás: Múlt-Kor

Vásárhelyi János Arad megyei alispán által egy kisebb homokdombra 1810-ben építtetett, s azóta részben átalakított empire stílusú Vásárhelyi-Bréda-kastély, a vicenzai Villa Capra Rotonda utánérzése. Egyes feltételezések amellett szólnak, hogy Pollack Mihály volt az épület tervezője. A toszkán oszlopos, oromzatos timpanon a hatalmas fák között igen szép látványt nyújt. A kastély tulajdonosa kitűnő precizitással újítattja fel a kastélyt.

A fenti fotók Fujifilm Finepix S2100HD típusú fényképezőgéppel készültek 2010. március 30-án.

Egy kis érdekesség, hogy a következő két fotót én (Tuska János József) készítettem egy "kis" időeltéréssel.

Egy szép korabeli képeslap a Bánhidy-kastélyról

A lapon olvasható: "Kiváló tisztelettel Bánhidy"

A kastély történetéről csak keveset lehet tudni. Lőkösháza területét 1725-ben kapta meg a császári lovastiszt, Edelspacher Zsigmond. Nőági örököse, Bánhidy János 1770-ben a velencei patrícius család leányát, Capetta Krisztina Annát vette feleségül. A velencei asszony veje, Vásárhelyi János építtette a Bréda-kastélyt. A pontos dátum nem ismert, 1810 tájára valószínűsítik a szakemberek. Az építtető feleségének ösztönzésére a kastély Andrea Palladio építész vicenzai Villa Rotondájának majdnem hű másolata lett. Szintén feltételezés, hogy a Bréda-kastély talán Pollack Mihály műve.

A kastélynak a második világháború után több tulajdonosa is volt. A rendszerváltozás körüli időkben még meglehetősen jó állapotban volt az épület. Napjainkban azonban már jószerével csak a falai állnak, de még romos állapotában is gyönyörű.

A reneszánsz új életet lehelt a régi formákba, amelynek egyik jellegzetessége a szabályos formák alkalmazása. Ez a kastély négyzet alaprajzú, négy irányban szimmetrikusan kialakított homlokzattaI épült. A park jelenlegi növényállományából következtethetünk az egykori fajgazdag növényvilágra. Összesen 46 idősebb faegyedet láthatunk, ebből 15 kocsányos tölgy, 8 ostorfa, 5 vadgesztenye, 5 hárs, 4 platán, 4 ezüst juhar, 2 erdeifenyő, 1 piramis tölgy, 1 szomorú akác, 1 fehér akác. A tölgyfák törzskerülete 2,0-3,5 m, életkoruk 100-120 év között változik. Sajnos az utóbbi időben a kastély állaga nagyon sokat romlott. A park szélén egy kétszintes régi magtárépület még elég jó állapotban van.

További információ: "A Vásárhelyi János Arad megyei alispán által egy kisebb homokdombra 1810-ben építtetett, s azóta részben átalakított empire stílusú Vásárhelyi-Bréda-kastély, a vicenzai Villa Capra Rotonda utánérzése. Az 1948-as lakosságcsere alatt a komornyik, nevezett Leszkó és a felesége a kastélyban található valamennyi értéktárgyat ellopva, valósággal kifosztották a kastélyt. A fellelhető vasúti szállítójegyzékek alapján, csak az "egyéb vagyontárgyak" 6 azaz hat vagonnyi mennyiséget foglaltak magukban. Később a hátramaradt Leszkó rokonok a még mozdítható "értékeket" (mestergerendák az istállók födémzetéből és más hasonló értéktárgyak) is kivitték magukkal Csehszlovákiába. Az azóta eltelt időben a kastélynak a Bánkúti Állami Gazdaság majd a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát volt a tulajdonosa és irodaházként működött. Miután eladták a Kevermesi termelőszövetkezetnek és ezt követően több tulajdonosa is volt teljesen leromlott az állapota. A kastély ma már csak rom, valószínűleg soha sem lesz helyreállítva. A környező kastélyparkot kivágták. Néhány fa még maradt. A hajdani 20-25 évvel ezelőtti környezetnek szinte nyoma sem maradt."

Forrás: Wikipedia

Az uradalom időközben áttért az árutermelésre: fokozottabban alkalmazta a bérmunkát, a faluban megjelentek a szolgák, nőtt a zsellérek száma. A módosabb jobbágyok is alkalmaztak béreseket és szolgákat. A község szabad fejlődésének, gazdasági megerősödésének az időszaka ez. 1812-ben a község lakói például 288 magyar holdat, holdanként nyolc forintért, a lőkösházi Bánhidy Antaltól béreltek ki.

Daniloff Mihály: Érdemes felhívni a figyelmet Daniloff Mihályra (1880-1943) is, aki szintén itt élt, a Bánhidy család gazdatisztje is volt, illetve a birtok egy részét is bérelte. Róla azt kell tudni, hogy orosz tábornokként a cári gárda utolsó parancsnokaként is szolgált. /Úgy tudják róla, hogy az utolsó orosz cár unokaöccseként menekült Magyarországra!/ A nép emlékezetében úgy maradt meg, mint aki 12 fehér agár /orosz?/ kíséretében sétál a határban./ Daniloff 1943. augusztus 31-én lett öngyilkos, mert már akkor biztosra vette a magyarországi szovjet megszállást. A Bánhidy temetőben temették el, de a sírját ma már sajnos nem találhatjuk meg, mert elszántották! A könyvben szereplő fénykép alapján azonban szerencsére mi is el tudjuk képzelni ezt az egykori orosz-magyar, illetve lőkösi katonatisztet. Az 1944 utáni tragikus eseményei közé tartozott az is, hogy 1946-ban 230 német családot telepítettek ki Lőkösházáról. 1956-ban, a forradalom alatt a következők történtek: a forradalmárok elégették a községi tanács iratait, illetve Románia felé felszedték a vasúti síneket.

Forrás: http://elek.hu/qb/qb_letoltes/eleki_kronika_2005/2005_07.rtf

Vásárhelyi Albert Ignác (1802-1835) Borosjenőn született 1802. január 1-én Vásárhelyi János és Bánhidy Anna gyermekeként. Vásárhelyi Albert Ignác felesége Báró Neck Judith és 3 gyermekük született. Ő 1835. augusztus 12-én hunyt el Lőkösházán.
Eredeti angol szöveg: Born in Borosjeno on 1 Jan 1802 to János Vásárhelyi and Anna Bánhidy. Albert Ignác married Judith Br Neck and had 3 children. He passed away on 12 Aug 1835 in lőkösháza.

Forrás: http://records.ancestry.com/...

Ugyan csak augusztusban adják át, mára gyakorlatilag elkészül az idén faluként fennállása hatvanadik évfordulóját ünneplő Lökösháza első temploma. Helyi vállalkozók önzetlen felajánlásai révén felújítják a régi harangot, készítenek egy újat, de kerül két nagyméretű oltárkép is a 34 méter magas épületbe. Még az 1848-49-es forradalom előtt, egészen pontosan 164 (1845-ben) éve készült el Aradon az a harang, mely az épülő lőkösházi templom egyik dísze lesz. Gábor Áron vezetésével sok harang végezte ágyúként a csatatereken, de a miénk valahogy megmenekült, pedig nagyon közel volt a "tűzhöz". Aradról később a Bánhidy kápolnába került, s egészen annak mintegy 50 évvel ezelőtti lebontásáig ott is szolgált.

Vagyis hamarabb itt volt lőkösházán, mint ahogy az 1949-ben megalapított falu létrejött volna - elevenítette fel a közelmúltig a helyi, magánházból kialakított kápolnában szolgálatot teljesítő bronzharang történtét a polgármester. Dr. Tarr Lajos elmondta, összesen három harang volt a kápolnában, ezek közül a legkisebb a temetőben szól majd lélekharangként, a másik kettő pedig a templomba kerül.

A sütőmester és családja készíttette az új harangot. Igaz, ezek közül a 80 kilogrammos, Aradon készült régiséget kicsit fel kell újítani. Ez a két harang egészül majd ki tehát azzal, melyet a Viszokai család ajánlott fel saját költségén.

Egy 280 kilogrammos, új bronz harangot készíttettünk Őrbottyánban, melyet hamarosan Lőkösházára szállítanak. A felajánlással az volt a célunk, hogy megajándékozzuk a helyi közösséget - mondta Viszokai János, aki a régi harangot is elvitte felújítani a Pest megyei településre. A templom megépítése kapcsán példás összefogás bontakozott ki Lőkösházán. A falubeliek szinte egy emberként gyűjtötték össze a pénzt, amit az önkormányzat és főleg a szeged-csanádi egyházmegye hozzájárulása tett teljessé.

Corvus-Kora Róbertnek bele kell húznia. Corvus-Kora Róbert az anyagiakon túl két nagyméretű képpel ajándékozza meg a gyülekezetet, bár a művésznek az öröm mellett még a sietségre is lesz oka, hiszen az augusztusi templomszentelésig el kell készülnie.

Két, háromszor 1,70-es, olajfestményt fogok felajánlani oltárképnek. Az egyiken Szent István király lesz látható jobb kezében jogarral, fején a Szent Koronával. A másik a fiatalon elhunyt fiát, Szent Imrét jeleníti meg, az ifjú herceg kezében liliomot tart. Árulta el a jelenleg is készülő festményekről Corvus-Kora Róbert.

Elkészült a falu temploma, augusztusban adják át. A kivitelező már átadta a területet a püspökségnek, s bár a különböző szakhatósági egyeztetések és az átvétel még csak ezután következik, a falu első, katolikus temploma lényegében elkészült. A polgármesteri hivatal melletti telken található épület legmagasabb pontja összesen 34 méterre távolodott el a földtől, szélessége 15, hosszúsága 18 méter. A szentelésre és az ünnepélyes átadásra a tervek szerint ez év augusztusán kerül sor.

Két roncskutató, Wittmann Attila és Domokos Ferenc ajánlotta fel a Repülőmúzeum számára ezt a roppant ritka - ezáltal értékes - leletet.

A kutatók kiderítették hogy egy Henschel 129 B2/R2 típusú német "tankvadász" repülőgép maradványa, amely 1944. szeptember 21.-én hajtott végre kényszerleszállást Lőkösháza mellett, egy mocsaras területen. Pilótája csak kisebb sérüléseket szenvedett, gépe azonban arra a sorsra jutott mint akkoriban a legtöbb hasonlóan járt repülőgép, a lakosság apránként széthordta.

A gépágyú túlságosan mélyre süllyedt a talajba, ezért csak később került elő. Jó ideig kerítésoszlopként szolgált, majd a fenti két lelkes kutató megvásárolta - és innen már tudjuk a sorsát.

Egy Focke-Wulf 190 A-5 U/11 német vadászgép MK 103 gépágyúval felszerelve kb.1942-43-ban.

Szomorú történet, hogy az ágyú még a kényszerleszállás után is kioltott egy magyar életet. A földet érés utáni napokban a roncson magyar katonák bámészkodtak, egyikük a fülkébe is beült, ahol véletlenül megnyomta a gépágyú elsütő gombját, ami a gép előtt álló társa életébe került.