Wenckheim-kastélyok

Az év hét hónapjában fogadják a látogatókat: április 1. és október 31-e között van nyitva a hét minden napján.

Az emlékhely hivatalos oldala: www.vesztomagor.hu

Forrás: http://hu.netlog.com/zsufika/blog

Mágor-major a felszabadulás elõtt Wenckheim-birtok volt, kiskastéllyal, cselédházakkal és különbözõ istállóépületekkel. Idegenforgalmi szempontból kiemelkedő a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely. A Sebes-Körös egykori medrének szeszélyes kanyargásával körülzárt természetvédelmi területen egymás mellett két különleges, 9-10 méter magas, kiterjedt halom áll. Az egyik földhalomba vágott szelvény mintegy hatezer év egymásra rétegződött településnyomait, leletanyagait szemlélteti.

Sikerült kibontani a táj X-XII. századi nagyhatalmú családja, a Csolt nemzetség Árpád-kori monostorának maradványait is. A háromhajós bazilikával, szerzetesi cellákkal, belső udvarral rendelkező kolostort a X-XII. században emelték, igényes kőmunkákkal. A restaurált monostorfalak mellett, az 1810-1812. között épített Wenckheim-féle borospincében múzeumot rendeztek be. A kolostor gazdag leletanyagát a hatalmas Wenckheim borpincében állították ki. Az állandó kiállítás a domb történetét mutatja be az újkortól a török hódoltság koráig. A múzeumot 1982. augusztus 25-én nyították meg. A Mágori-domb azóta régészeti és természetvédelmi védettség alatt áll.

Vésztő-Mágort számos szobor is díszíti. Szent László lovas szobrát 1996-ban emelték. A Népi Írók Szoborparkjában állnak az Alföld felemelkedéséért küzdő írók, költők, tudósok szobrai. 1990 óta évente visszatérő esemény a Sárréti Piknik egész napos rendezvénysorozata.

Vésztő-Mágor a Sárrét idegenforgalmi zászlóshajója, amely méltó az európai hírnévre is.

A korabeli mágori domb Corvus-Kora Róbert lökösházi festő ábrázolásában

Igencsak régi korokat idéz a Vésztőtől három kilométerre fekvő Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhely is. Nevezetessége a Mágori-dombok, mely két 9-10 méter magas halom. Az egyikben végzett ásatások során feltárt leletek - melyek eredeti helyükön csodálhatóak meg - mintegy hatezer év egymásra rétegződött településnyomait szemléltetik. A másik dombon a Vatától származó Csolt nemzetség Árpád-kori monostorának maradványait találták. A monostort a X-XII. században emelték, a török idők óta azonban állaga folyamatosan romlott.

A XVIII. században a már romos templom anyagát felhasználva az akkori földbirtokos, gróf Wenckheim Ferenc 1810-1812. között a domb belsejében borospincét vágatott, ezzel eltűntette a monostor legrégibb részének, a Szent István korában épült kis körtemplom és a későbbi nagy templom egy részének alapjait. A nagyméretű borospince a domb belsejében, jelenleg a monostor történetét bemutató Csolt-monostor Múzeumnak ad otthont. A dombon áll a Vata-Csolt nemzetség monostorának romja is.

Az 1848. évi jobbágyfelszabadulás után az földesurak igen sok ingyenes robotnaptól estek el. Éppen ezért a XIX. Század második felében rohamos fejlődésnek indult a mezőgazdasági termelés gépesítése, hiszen a termelés fenntartása és növelése ezt megkövetelte. Vetőgépek, aratógépek, cséplőgépek és erőgépek kerültek az uradalmak által beszerzésre. Az új gépek raktározására célszerű építményekre volt szükség. A múzeum területén hasonmásként felépített gépszín, impozáns épületével és szemmel látható célszerűségével, sok látogató által megcsodált egység. Eredetiben Vésztő község határában a Mágori határrészen, gróf Wenckheim Dénes és örökösei birtokán épült fel 1875-ben, Mikó János békési ácsmester tervei szerint. Ma juhhodályként hasznosítja a helybéli termelőszövetkezet.

A múzeumot a Munkácsy Mihály Múzeum üzemelteti.

Nyitva tartás (tájékoztató jelleggel):
május 1 - augusztus 31. között minden nap 9-18 óráig
szeptember 1 - április 31. között minden nap 10-16 óráig

Cím és további információ:
Csolt Monostor Középkori Romkert és Történelmi Kiállítóhely
5530 Vésztő, Mágori domb
Tel: 66/477-148, 66/477-033, 66/477-037
(Az adatok változhatnak!)