Wenckheim-kastélyok: Kisbér
 
 
 
KEZDŐLAP / A KASTÉLYOK / KISBÉR
Kisbér - Batthyány-kastély parkja

A barokk stílusú kastélyépületet Batthyány Tivadar építtette 1770-ben.

A Batthyány-Wenckheim-kastély és méneslak Kisbéren 1900-ban

Az átalakulás, a stílusváltás - bármelyik korszakhatárról legyen is szó - legtöbbször fokozatosan ment végbe, s a kertépítészetben gyakran előbb jelentkezett az új igény, mint az építészetben. A kisbéri kastélyegyüttes esetében is így történt. Az 1800-as évek elején egy nagyszabású, közel 42 hektáros angolpark épült a kastély körül. Ormos Imre építésének idejét 1794 körülre teszi. Jelenleg kórházként funkcionál.

A Batthyány-Wenckheim-kastély és méneslak Kisbéren 1938-ban

1830 körül Joseph Klieber bécsi szobrásszal nagyméretű Neptun-szobrot készíttetnek kőböl. A szobrot a kert egyik nagy látványossága, a vízesés fölött helyezték el.

Észak-keleti irányban erősen lejt a terep az épülettől mintegy 150 méterre folyó patak felé. A patak túloldalán nagy mészkősziklákból mesterségesen kialakított domb van, amely az akkor divatos hűtőzőt rejti magába. A dombról szép visszatekintés volt a kertre és a patak túloldalán, az emelkedőn álló kastélyra.

A kastély déli szárnyáról kitekintve a tó csillogott, a híd és a vízesés látszott. A park déli részén terült el a kb. 5 hektár nagyságú mesterséges tó, déli csücskében hosszú szigettel. A tó és a patak között híd vezetett át. A híd északi oldalán a híd téglaíves grottája alatt mintegy 4 m mélységben négy lépcsőfokon több méter szélességben zuhogott le a víz. Itt helyezték el a Neptun-szobrot. A zsilip szegmensíves nyílását két sorban domborművek díszítették.

A kisbéri Batthyány-Wenckheim-kastély, a kórház volt épülete 2008-ban

Megtalálhatók a kertben a kor divatos növényei: juharfák, vadgesztenye fák és platánok.

1853-ban Kisbéren megalapította az állam a világhírű ménesintézetet. Az 1860-as években a kastéllyal szemben megépítették a hatalmas, szép romantikus lovardát. A Batthányi kastély a Királyi lovarda és a hozzá tartozó istálló rendszer, valamint a tisztikaszinó együttesen alkották a Királyi Ménes központját.Szintén műemlék jellegű besorolást kapott a hajdani királyi ménesre emlékeztető épületegyüttes a város közepén.

A ménes megalakításának története

Azt, hogy gróf Batthyány Kázmér, aki 1849-ben Magyarország külügyminisztere volt, kisbéri birtokán már 1829-ben angol telivéreket tenyésztett. Világos után emigrációba kényszerült, birtokát elkobozták, és szédületes gyorsasággal létrehozták a kisbéri Császári és Királyi Katonai Ménest. 1852. július 9-én kap utasítást a hadsereg lóellátási felügyelője, hogy felmérje, alkalmas-e az elkobzott birtok ménes birtoknak, 22-én már kész a jelentés, 26-án a miniszteri értekezlet rábólint, és augusztus 3-án Ferenc József, Kolozsvárott láttamozza, vagyis jóváhagyja a ménes birtok megalapítását.

Buccaneer

Csodálatos történet kezdődik. Nagyszerű emberek - Ritter Ferenc, Kozma Ferenc, Wenckheim Béla - szakértelme, munkája van abban, hogy Kisbér neve az egész világon a legmagasabb szintű lótenyésztést jelenti. És persze azok a remek telivérek. 1865-ben 2600 fontért vásárolnak egy Buccaneer nevű mént. Nem sokkal később a derék angolok bánták már az eladást, olyannyira, hogy sokszorosáért vissza akarták vásárolni. A Buccaneer ivadékok ugyanis csak angol pályákon 678 060 fontot nyertek 1878-ig. A leghíresebb utód a Kisbér nevet viselte, aki 1876-ban megnyerte az Epsom Derbyt, majd néhány hét múlva a Grand Prix de Paris-t. Buccaneer 30 évet élt. Miután 1887. április 13-án, Kisbértől egy nyerítéssel elbúcsúzott a bevagonírozáskor, a budapesti Állatorvosi Főiskolán elaltatták, megkímélvén a teljes elöregedés fájdalmaitól. Buccaneer csontváza ma is látható a kisbéri Helytörténeti Múzeumban.

Kincsem

Kincsem a csodakanca, a világ: Hungarian Wonder-ként emlegetette

Francis Cavaliero is alaposan beírta magát a magyar lótenyésztés történetébe. Javasolt a kisbérieknek megvételre egy másik nagyszeű lovat is 1871-ben: Cambuscan-t. És három év múlva (1874. március 17-én) megszületik Cambuscan és Waternymph frigyéből egy sötét sárga kanca, aki legyőzhetetlennek bizonyult. 54 versenyen indult, s mindannyiszor diadalmaskodott. Hát, persze, hogy Kincsem. A csoda kanca, a világ csak Hungarian Wonder-ként ismerte. "A tulajdonosa és tenyésztője a tápiószentmártoni Blaskovich Ernő, de a kanca Kisbéren született. Később, mint anyakanca, ugyancsak a Kisbéri Ménesben álló ménekhez osztotta be gazdája, aki semmi pénzért soha nem volt hajlandó eladni Kincsem-et" - írja dr. Fehér Dezső. A vele folytatott beszélgetésben nekem is megerősítette, hogy Kincsem igenis Kisbéren látta meg a napvilágot, s csak később került Tápiószentmártonba. Kincsem, 1887. március 17. hajnalán múlt ki. Idomárja, Hesp Róbert 39 nappal élte túl.

Imeriál

A másik csoda, Imperiál, 1960. február 14-én született Kisbéren. Az emlékülés egyik előadója úgy emlékezett, olyan csikó született, hogy azt se tudták, mit csináljanak vele. Anyját, Hurry-t az olaszoktól vették, akik csak azért adták el a magyaroknak, mert letették az esküt, hogy a kisbéri ménesbe kerül, abba a boxba, amelyikben Kincsem volt. Nos, Imperiál, a különös tekintetével, négy hófehér harisnyájával, aranyszorével, a homlokától a szája széléig húzódó hókával, impozáns jelenség volt.

Imperiál

Nem sokkal később, már csak múlt időben beszélhetünk a kisbéri ménesről. Dr.Bódai József, aki a ménes utolsó orvosa volt, s 2006. októberében hunyt el, a szomorú végről így ír: 1961. december 31-ével a ménest felszámolták, és ezzel Kisbér elvesztette minden kapcsolatát a lótenyésztéssel. A felszámolással szegényebb lett a lovassport, szegényebb lett az ország, de legszegényebb Kisbér.

Forrás: bakonyalja/Mari blogja

A Batthyány-Wenckheim-kastély Kisbéren napjainkban


A századforduló idején a Wenckheim család birtokába került a kastély. Nevüket őrzi a hűtőzőtől kissé északra lévő magaspont, amelynek neve Wenckheim-halom. 1900-ban vagy 1901-ben Fadrusz Jánossal (1858, Pozsony - 1903, Budapest) elkészíttetik báró Wenckheim Béla remek lovasszobrát és ehhez tanulmányként mellszobrát.

 
FADRUSZ János
Wenckheim Béla mellszobra (tanulmány)
 
FADRUSZ János
Wenckheim Béla lovasszobra
1901 Gipsz, magasság: 75 cm
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
 
Kisbér (Bronz) 1901

A parkban Kozma Sándor mellszobra ma is áll, Erzsébet kirányné szobra már nincs meg. A park szép kompozíciós eleme volt a kastély és a lovarda közötti tér tengelyének északi oldalán álló kettos-tornyú templom.
A háború után a kastély főépületében kórházat, az istállóból rendelőintézetet alakítottak ki, és a lovarda az állami gazdaság műhelye lett. A tó horgászati célokat szolgál, az egykori hűtőzőben étterem üzemel. A park elhanyagolt állapotban van, de érdemes megtekinteni.

Forrás: Szelényi Dániel (1999. november 13.)

Fadrusz János szobrász
(Pozsony, 1858. szeptember 2. ? Bp., 1903. október 26.)

Zsellércsaládból származott. Négy elemit és két reáliskolai osztályt végzett Pozsonyban, majd lakatosinas lett. Felszabadulásakor díszkaputervével aranyérmet nyert, faragványai pedig általános elismerést keltettek. Így került 1875-ben a zayugróci fafaragó intézetbe. Prágában katonáskodása alatt (1879-83) megismerkedett a neves cseh szobrásszal, Myslbekkel. Hazatérve sikeresen próbálkozott a porcelánfestéssel és a szobrászattal is. Gipszből faragott Ahasverus-fejére felfigyeltek, és számos támogatóra talált. 1886-ban ösztöndíjjal a bécsi neobarokk szobrász, Tilgner műhelyébe került, majd az ottani ak.-án Hellmer növendéke lett. Az iskolai feladványok mellett számos portrét készített (Scomparini Cézár, 1886, Pozsony, Naiszidler Károly, 1889, Ortvay Tivadarné, 1888, Pozsony, stb.). Nevét Bécsben az 1892-ben mintázott Feszülete (MNG-ben található) tette országosan ismertté. Első nagy megbízatása az azóta elpusztult pozsonyi Mária Terézia lovas szobor elkészítése volt (1892-96). 1894-ben Mátyás király lovas szobrának tervével első díjat nyert, a művet 1902-ben leplezték le Kolozsvárott. 1893-ban készítette két allegorikus szobrát az Igazságügyi Palota, a mai MNG épületére. További jelentősebb munkái: Wenckheim Béla lovas szobra (Kisbér, 1901), Wesselényi-szobor (Zilah, 1902), Tuhutum-emlék (Zilah, 1902), Tisza Lajos-szobor (leleplezték 1904-ben, Szeged). A budai várpalota épületére két Atlasz-figurát (1897) és két kapuőrző oroszlánt (1901 vagy 1902) mintázott. Ismert műve Toldi a farkasokkal (1902, MNG-ben található). Az Erzsébet-emlékmű pályázatain sikertelenül vett részt. A kor hamis, patetikus külsőségeket hangsúlyozó emlékműveivel ellentétben alkotásai monumentálisak, a szobrászat klasszikus tradícióját őrzik. Több műve található az MNG-ben.

Irodalmi kiadványok:
- Lázár Béla: Fadrusz János élete és művészete (Bp., 1923),
- Henszlmann Lilla: Fadrusz János élete és művészete levelei tükrében (Szabad Műv. 1953. 6. sz.),
- Soós Gyula: Fadrusz János (Bp., 1961.).
Az MNG rövidítés jelentése: Magyar Nemzeti Galéria.

Az angol telivér-tenyésztés zöme a volt grófi tágas parkban van. Kiváló része e parknak a festői fekvésű Wenckheim-halom, gróf Wenckheim Béla néhai miniszterelnök emlékére, ki oly sokat tett Kisbéren a telivér-tenyésztés előmozdítására. Egy lapály övezte dombon, évszázados fenyőktől környezve áll az egyszerű emlék.

A Wenckheim-halom Kisbéren

Forrás: www.hik.hu/ , http://talizman.extra.hu

John Reeves

Jóval általánosabb azonban, hogy egykori zsokék edzőként folytatták tovább működésüket. A legtöbben súlyproblémáik következtében voltak kénytelenek otthagyni a zöld színpadot. Így történt ez Harry Milnével, aki nagy sikerrel idomította az Üchtritz- és Péchy-lovakat, Tokio is nála állt évekig. John Reeves is zsokéként kezdte Ascot és Goodwood pályáin, majd 1867-ben hc. Liechtenstein János évi ezer forintért szerződtette trénernek, később a Festetics, Kinsky, Thurn, Henckel, Apponyi, Wenckheim, Königswarter stb. istállók lovait edzette, végül pedig Rotschild Alfonz magántrénere lett. De az első átütő sikerű magyar idomár, Fries János is lovasként lépett először a zöld gyepre.


További képek Kisbérről





VISSZA AZ OLDAL ELEJÉRE

Minden ami Wenckheim...